Emlékezzünk 1848 – 1849-es Magyar Szabadságharc vértanúira:
Gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnökre, akit 1849. október 6-án, Pesten végeztek ki az osztrákok.
Az aradi 13 vértanúra, az agyonlövetett:
Lázár Vilmos főtiszt, ezredesre
Dessewffy Arisztid tábornokra
Kiss Ernő tábornokra
Schweidel József német származású tábornokra
A kötél által kivégzett:
Lovag Poeltenberg Ernő osztrák származású tábornokra
Török Ignác tábornokra
Lahner György német származású tábornokra
Knezic Károly horvát származású tábornokra
Nagysándor József tábornokra
Gróf Leiningen-Westerburg Károly német származású tábornokra
Aulich Lajos német származású tábornokra
Damjanich János szerb származású tábornokra
Gróf Vécsey Károly tábornokra
De emlékezzünk a további aradi vértanúkra is, a korábban, még 1849. augusztus 22-én, kivégzett Ormai Norbert német származású ezredesre, valamint Kazinczi Lajos ezredesre, akit később, 1849. október 25-én végeztek ki, Ludwig Hauk osztrák származású alezredesre, őt 1850. február 19-én végezték ki! Emlékezzünk még a fogságban megőrült Lenkey János tábornokra, aki az aradi börtönben halt meg 1850. február 9-én.
A mi generációnk, korosztályunk Magyarországon szerencsés, hiszen születésünktől békében élhetünk, s remélhetőleg, élhetjük le életünket. Talán ezért is mi férfiak, nemigazán tudjuk a családon belül sem odaadásunkat, védelmünket bizonyítani tetteinkkel, hősies cselekedeteinkkel, mint eleink.
Nem így a szomszédjaink, a szerbek, horvátok, akik, pár éve még ölték egymást.
Igaz így jobban érzékelhető a veszteség is.
A balkánon, elsősorban Bosznia-Hercegovinában igencsak törékeny a béke. Szomszédunkban, Ukrajnában háború van, csak reménykedni tudunk, hogy gyermekeink is még békében fognak élni.
Mint nekünk is volt, gyerekeinknek is szükségünk van példaképekre, hősökre, hogy tudjuk hová tartozunk, tisztában legyünk identitásunkról, s magyarként tudjuk azt, hogy mi a hazaszeretet, s ha kell, érte vérünket, életünket adjuk. Tisztelnünk kell eleinket, nem feledhetjük hőstetteiket, ápolnunk kell emléküket.
Azért is kell emlékeznünk hőseinkre, mert eljöhet az idő, mikor újra szükség lesz hősökre, hogy megvédjük magyarságunkat, Magyarországot, s megharcoljunk a szabadságunkért! Csak azok lesznek a hősök, kik tudják miért kockáztatják, miért adják az életüket.