2019/11/20

Sára Sándor Emlékest

„Sára Sándor a filmjeiben és a valóságban a lényegre koncentrált”
Nem tudom eltemetni Sára Sándort. Magamban sírt nem áshatok- jelentette ki Lezsák Sándor november 20-án Budapesten, a Polgárok Házában, a Nemzeti Fórum Kölcsey Köre által rendezett Sára Sándor Emlékesten.
Az emlékest egyben a Kölcsey Kör 60. rendezvénye –tudtuk meg Dr.Horváth Bélától. A Kölcsey Kör vezetője elmondta, hogy eddig több emlékestet tartottak. Megemlékeztek Nagy Imre újratemetésről, tartottak Gyurkovics Tibor Emlékestet, Teleki Pál Emlékestet, Csurka István Emlékestet, Gyarmati Dezső Emlékestet és Für Lajos Emlékestet. Mert emlékezni és emlékeztetni kötelességünk.
„Több nemzedék tagjai foglalnak helyet ebben a teremben. Csoóri Sándor minket nomád nemzedéknek nevezett, de vannak másfajta nemzedék megnevezések is. Ilyen az Y, a Z generáció"–kezdte beszédét Lezsák Sándor. Az Országgyűlés alelnöke folytatta: „A szakma szerint, aki 1920 és 1939 között született, veteránok. Az 1940 és 1959 között születetteket baby boom generáció tagjainak nevezik. Az X generációhoz az 1960 és 1979 között születettek tartoznak. Az Y generációba az 1980 és 1995 között, a Z generációba pedig az 1996 és 2007 között születetteket sorolják. Az alfa generáció elnevezést használják arra a nemzedékre, amelynek tagjai 2007 után születtek. Mindezt azért mondom, mert jómagam az előttem élő, előttem született nemzedéktől nagyon sokat tanultam. Így attól a generációtól, aminek tagjai megvalósították álmaikat, csúcsteljesítmények hoztak létre a rendszerváltás hajnalán.” Lezsák Sándor ebbe a körbe sorolta a Bethlen Gábor Alapítványt, a Hitel folyóiratot, a Duna Televíziót, a Magyar Művészeti Akadémiát. „Sára Sándor meghatározó személyisége volt szinte mindegyiknek” – szögezte le a Nemzeti Fórum elnöke.
Lezsák arról a lakiteleki találkozásukról beszélt, ami azután történt, hogy „Sára Sándort megalázó módon kituszkolták a Duna Televízió éléről. S akkor híre ment, hogy nem taníthat a Színház-és Filmművészeti Akadémián. Nem kapott katedrát. 2000-ben történt mindez. Lakiteleken felmentünk a Makovecz-által tervezett kilátóra. Ott mondta nekem Sára Sándor: »mindig a lényeget kell látni, ami fölösleges, azt nem kell nézned.« Sára Sándor a filmjeiben és a valóságban a lényegre koncentrált. Már vizsgafilmjében is a lényeget látatta.” Felhívta arra a figyelmet, hogy mekkora csodát művel, aki leültet egy embert a kamera elé, s az illetőt úgy szólaltatja meg, hogy a nézőket a televízió képernyőjéhez „szögezi.” Kiemelte, hogy Sára Sándor is a nemzeti erőtérnek volt meghatározó alakja. Volt… „de nem tudom eltemetni. Magamban sírt nem áshatok. Alkotásain keresztül ma is körülöttünk él” - mondta a politikus.
Lezsák Sándor emlékező szavait követte a „Most mutasd meg!” – helyi értékek két percben mobilon pályázat eredményhirdetése. Hiszen „úgy vagyunk hitelesek Sára Sándor szellemiségéhez, ha a díjakat ma adjuk át. Ebben a Lakitelek Népfőiskola által meghirdetett vetélkedőben az alfa nemzedék tagjai vettek részt.” Az Országgyűlés alelnöke szerint őket meg kell szólítani. A díjazott filmeknél a helyi érték volt a kultúraközvetítő motívum. A zsűri főleg azt nézte, ki mennyire viszonyul szubjektíven az adott helyi értékhez. Az első három helyezett filmjeit le is vetítették. A fődíjas film Peresztegi Hanna Sissi és én alkotása lett.
Dr. Bíró Zoltán a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívum főigazgatója emlékező beszédében elmondta, hogy nem volt Sára Sándor közeli munkatársa, de a lakiteleki filmszemlén, mint a zsűri tagjai több alkalommal vitatkoztak azon, hogy az –e a döntő, ha egy film filmszerű, vagy ha minél több gondolatot közvetít. A RETÖRKI főigazgatója szerint Sára Sándor olyan ember volt, akivel érdemes és érdekes volt vitatkozni. A vitákból sokat lehetett tanulni. Sára Sándor sosem beszélt feleslegesen. Alkatához jól illett a csendesség, a nyugalom, és a magabiztosság. Magabiztosság a szakmában. Bíró Zoltán elárulta, hogy igaz, Sára Sándor nagyon sok jó filmet alkotott, neki mégis a 80 huszár az egyik kedvence. Ebben nagyon jól fogalmazott meg szinte mindent képekben Sára Sándor. És igaza volt, mert a filmszerűség, a kép megfogalmazás sokat számít, ha van mögötte gondolat.
Balogh László, a Közszolgálati Közalapítvány kuratóriumának elnöke a felidézte, hogy gyerekkori élménye a Krónika – A 2. magyar hadsereg a Donnál Sára Sándor huszonöt részes, fekete-fehér dokumentumfilm-sorozata. „Kisgyermekként a nevét még nem tudtam, de azt igen, hogy a Híradó utáni filmben szimpatikus emberek beszélnek a 2. magyar hadseregről. Ezek lennének fasiszták, ahogy az iskolában tanultuk?” –tette fel a kérdést. Később megjegyezte Sára Sándor nevét, mert ebből a filmsorozatból tanulta meg, hogy a hadsereg katonái - a hivatalos narratívával szemben - nem fasiszta katonák, hanem hősök voltak, vagyis a rendező visszaadta nagyapáink becsületét - fogalmazott. „Azzal, hogy Sára Sándor ezt a filmet meg merte csinálni egy diktatúrában, bátorságot adott neki és megtanította arra, hogy fontos a nemzeti összetartozás” - mondta. Felidézte, mit kapott ő Sára Sándortól: „megtanított felismerni az igazságot, visszaadta nagyapáink becsületét, bátorságot adott, tanított a filmjeivel (…) Nézőm is volt, megtekintette filmjeimet, bíztatott. (…) Sára Sándornak köszönhető az is, hogy az egykori Duna Televízió a nemzet televíziójává vált.”
Dobos Menyhért a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatója azt hangsúlyozta, hogy Sára Sándornak és Csoóri Sándornak köszönhető a Duna Televízió megvalósulása, hogy a nemzet televíziójaként égi köldökzsinór módjára kösse össze a 20. században szétszakított magyar nemzetrészeket. „Ha Erdélyben járunk, ott a Duna Televíziónak még mindig van respektje.” Dokumentumfilmjeivel pedig - amelyekkel határtalan bátorságról tett tanúságot - beírta magát a nemzetközi filmművészet aranylapjaiba - emelte ki a vezérigazgató. „Sára Sándor osztotta Tamási Áron gondolatait, mely szerint nekünk a világ szívének kapuján kell kopogtatni azért, hogy a magyarság hangját meghallják.
Sára Sándor 1933. november 28-án Turán született, a Galga mentén. Nem véletlen, hogy a következő emlékező Tura szülöttje, a Magyar Rádió Művészeti Együtteseinek igazgatója, a Feldobott kő Alapítvány elnöke, Kovács Géza volt. Az alapítványt Sára Sándor hozta létre, s célja többek között ösztöndíj adományozása a Galga mentén élő vagy onnan származó fiatalok alkotó- és előadóművészeti, népművészeti vagy ehhez kapcsolódó tudományos tevékenységének megsegítésére, a Galga mentéről készített művészeti és tudományos produktumainak támogatására. Az alapítvány nevét ismertetve emlékeztetett arra, hogy Sára Sándor 1969-ben készült Feldobott kő című első saját rendezésű filmje önéletrajzi ihletésű, amelyben fiatalkori hányattatásai elevenednek meg. Édesapját internálták az 1950-es években, emiatt Sára Sándort nem vették fel a Színművészeti Főiskolára, majd elment figuránsnak, és mint fizikai munkás, már bekerülhetett. Sára Sándor föl-földobott kő volt, aki a világhír csúcsán is visszajárt Turára, ahol mindig is otthon érezte magát. Kovács Géza arra hívta fel a figyelmünket, hogy a „legnagyobb ellenségünk a felejtés.” Ezért a magyarsághoz kapcsolódó életműveket ápolni kell, így Sára Sándorét is.

„Még friss a seb. A napsütötte szeptember közepén elveszítettem igaz és hűséges barátomat. Azóta már lehullottak a fákról a levelek, de mégis, mintha megállt volna az idő. Mert szól hozzám” – kezdte beszédét Lugossy László filmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja . „Ő szólt akkor is, amikor először találkoztunk. Filmfőiskolás felvételi fotóetűdjeinkhez gyülekeztünk a Városligetben, a felügyelő vizsgabiztosra vártunk. A sétányt kémleltük, de mögöttünk a fák közül lépett elő. Viharkabátban, nyakában sállal, és az elmaradhatatlan fényképezőgéppel. Kezet fogott mindenkivel, megmondta a nevét. Az igazi bemutatkozása a megjelenése volt. Arcát még nem keretezte a körszakáll, de a tömör bajusz, az akaratos áll, a nyakas testtartás egyenes jellemre vallott.(…) Amióta elment, képzeletben gyakran visszajár, a Liget fái elől lép elő filmjei népes szereplőgárdájának kíséretében.” Lugosi kiemelte, hogy Sára Sándor már első filmjeiben rámutatott az önkényuralom gaztettjeire és az emberi helytállás számos lelkesítő példájára.
Maczkó Mária nem csak népdalokkal emlékezett, emlékeztetett vissza Sára Sándorra, hogy ezzel is színesítse az estet. Az eMeRTon-, Magyar Örökség-, és Prima Primissima-díjas népdalénekes elmondta, hogy ugyanabban a kis városban, Turán született, mint a híres filmrendező-operatőr, s neki köszönheti a róla szóló portréfilm megszületését.
Medveczky Attila