A zsúfolásig megtelt teremben Nádasi László köszöntötte a résztvevőket, majd bemutatta az esemény díszvendégeit. A hivatalos megnyitó beszédeket dr. Koncz Zsófia, a Kulturális és Innovációs Minisztérium államtitkára, valamint Szász Jenő miniszteri biztos, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke mondták el.
A kötet szakmai bemutatását, Mankovits Tamás, a Magyar a Magyarért Népfőiskola Alapítvány kuratóriumi elnöke, a Kárpátalja című lap alapító-főszerkesztője és a könyv elkészítője. Visszaemlékezésében felidézte a lap születésének körülményeit, az indulás nehézségeit és azt, hogy az újságot Miskolcon nyomtatták, majd sokszor illegális módon juttatták el a kárpátaljai magyar közösségekhez. Felsorolta a lap kiemelkedő munkatársait is – többek között Fodó Sándort, Dupka Györgyöt, Móricz Kálmánt, Horváth Sándort, Szöllősy Tibort, Gulyás Istvánt, Tárczy Andort, Nagy Zoltán Mihályt és Bornemissza Esztert –, akik szókimondó, cenzúrázatlan írásaikkal hozzájárultak a rendszerváltozás idején a magyarság önmegerősítéséhez és közösségi törekvéseihez.
dr. Fedinec Csilla, az ELTE Társadalomtudományi Kutatóközpontjának tudományos főmunkatársa, a lap egykori szerzője történeti kontextusba helyezte a Kárpátalja jelentőségét. Kiemelte a lap felbecsülhetetlen szerepét a helyi magyarság ismeretterjesztésében, valamint abban, hogy hozzájárult a politikailag akadályozott magyar–magyar kapcsolatok erősítéséhez.
A könyvbemutatót követő „Kárpátalja 1990” című kerekasztal-beszélgetést Gulyás István, az M5 csatornaigazgatója moderálta, aki egykor a lap szerkesztőbizottságával Beregszászban és Ungváron is szoros együttműködésben dolgozott. A beszélgetés a rendszerváltó nemzedék meghatározó alakjait szólaltatta meg.
dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke értékelte az 1991 utáni korszakot, amelyet a magyarság jogi előrehaladásaként jellemzett. Ugyanakkor szókimondóan beszélt a jelen kihívásairól, így a jogszűkítés és az elhúzódó háború okozta demográfiai veszteségek súlyos következményeiről. Mint hangsúlyozta, a helyi magyarság ma már a túlélésért küzd, de továbbra is igyekszik fenntartani intézményeit és anyanyelvi kultúráját.
„Nagyon fontos az, hogy ezt összegyűjtötték és így a Nemzetstratégiai Kutatóintézet támogatásával kiadták, hiszen ez egy lenyomata annak, hogy milyen történések voltak Kárpátalján, a kárpátaljai magyarság körében 1989 és 1994 között. Most a helyzet nagyon súlyos a kárpátaljai magyarság számára, néha kilátástalannak tűnik Azt hiszem, hogy az emlékezés reményt ad arra nézve is, hogy volt egy olyan időszak, amikor minden megalapozódott, és ezek az intézmények, amelyek abban az időszakban létrejöttek, máig is élnek és működnek. Reménykedünk abban, hogy béke lesz, megváltozik a helyzet, és a kárpátaljai magyarság számára újra lehetőség lesz arra, hogy békében éljen, visszaszerezhesse elvett jogait, lehetővé tegye azt, hogy megmaradjon szülőföldjén és fejlődjön” – mondta el CsA tudósítónak a rendezvényt követően Brenzovics László.
dr. Dupka György, a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet igazgatója, a KMKSZ korábbi vezetőségi tagja az 1991–2014 és a 2014–2025 közötti időszakok közötti különbségeket elemezte. Szerinte az előbbi időszak a magyarság felemelkedését hozta, míg az utóbbi már egy
kevésbé kisebbségbarát politikai környezetet rajzol. Hangsúlyozta, hogy a háborús helyzet következtében sokan elhagyták szülőföldjüket, és hangsúlyozta a békekötés sürgető szükségességét.
Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, valamint Tirts Tamás, a Fidesz egykori alelnöke felidézték a rendszerváltás időszakának geopolitikai kihívásait, a Fidesz induló éveit, valamint a magyar nemzetpolitikai törekvések kiszélesedését. Visszaemlékezéseik során felidézték az első hivatalos kárpátaljai látogatások tapasztalatait is, amelyekről annak idején a Kárpátalja című lap rendszeresen tudósított.
Vári Fábián László Kossuth- és József Attila-díjas költő a lap szerepét méltatva kiemelte: a Kárpátalja a remény és bizakodás hangján szólt a frissen felszabaduló kárpátaljai magyar közösséghez, és négyéves működése hiánypótló értéket képviselt.
A rendezvény zárásaként a lapszámok borítóit bemutató kiállítás, valamint egy kötetlen fogadás várta a résztvevőket. A program baráti beszélgetésekkel és könyvdedikálással ért véget, méltó lezárást adva a történelmi jelentőségű kiadvány ünnepének.