2018/10/06

Emlékezés a hősökre Tokajban

Az Aradi Vértanuk kopjafájánál Konc Ferenc országgyűlési képviselő, s Mankovits Tamás a Magyar a Magyarért Alapítvány elnöke mondta el gondolatait.
   
Mankovits Tamás:  
Tisztelt Hölgyeim és Uraim, a Tokaji Országzászló Egyesület, s a Pap Miklós Népfőiskola nevében üdvözlöm önöket!
Emlékezzünk 1848 – 1849-es Magyar Szabadságharc vértanúira: Gróf Batthyány Lajos első magyar miniszterelnökre, akit 1849. október 6-án, Pesten végeztek ki az osztrákok!
Emlékezzünk az aradi 13 vértanúra, az agyonlövetett: Lázár Vilmos főtiszt, ezredesre, Dessewffy Arisztid tábornokra, Kiss Ernő tábornokra, Schweidel József német származású tábornokra!
A kötél által kivégzett: Lovag Poeltenberg Ernő osztrák származású tábornokra, Török Ignác tábornokra, Lahner György német származású tábornokra, Knezic Károly horvát származású tábornokra, Nagysándor József tábornokra, Gróf Leiningen-Westerburg Károly német származású tábornokra, Aulich Lajos német származású tábornokra, Damjanich János szerb származású tábornokra, Gróf Vécsey Károly tábornokra!
De emlékezzünk a további aradi vértanúkra is, a korábban, még 1849. augusztus 22-én, kivégzett Ormai Norbert német származású ezredesre, valamint Kazinczi Lajos ezredesre, akit később, 1849. október 25-én végeztek ki és Ludwig Hauk osztrák származású alezredesre, őt 1850. február 19-én végezték ki!
Emlékezzünk még a fogságban megőrült Lenkey János tábornokra, aki az aradi börtönben halt meg 1850. február 9-én!
Azért emeltem ki a vértanúk nemzetiségét, mert így szeretnék külön hálát adni nekik azért, hogy a magyar honvédségre felesküdve, a magyar szabadságért harcoltak, s haltak hősihalált.  
A mi generációnk, korosztályunk Magyarországon szerencsés, hiszen születésünktől békében élhetünk, s remélhetőleg, élhetjük le életünket. Talán ezért is mi férfiak, nemigazán tudjuk a családon belül sem odaadásunkat, védelmünket bizonyítani tetteinkkel, hősies cselekedeteinkkel, mint eleink. Nem így a szomszédjaink, a szerbek, horvátok, akik, pár éve még ölték egymást.
Igaz így jobban érzékelhető a veszteség.
A balkánon, elsősorban Bosznia-Hercegovinában igencsak törékeny a béke. Szomszédunkban, Ukrajnában háború van, csak reménykedni tudunk, hogy gyermekeink is még békében fognak élni.
Mint nekünk is volt, gyerekeinknek is szükségünk van példaképekre, hősökre, hogy tudjuk hová tartozunk, tisztában legyünk identitásunkról, s magyarként tudjuk azt, hogy mi a hazaszeretet, s ha kell, érte vérünket, s életünket adjuk. Tisztelnünk kell eleinket, nem feledhetjük hőstetteiket, ápolnunk kell emléküket.
Azért is kell emlékeznünk hőseinkre, mert eljöhet az idő, mikor újra szükség lesz hősökre, hogy megvédjük magyarságunkat, Magyarországot, s megharcoljunk a szabadságunkért! Csak azok lesznek a hősök, kik tudják miért kockáztatják, miért adják az életüket.
De addig is „Éljen a Magyar szabadság, éljen a Haza!”