2018/05/10

Tokaj és környéke régészeti emlékei

Az előadás átfogó jelleggel mutatta be Tokaj régészeti kutatástörténetét és fontosabb régészeti feltárásait, illetve lelőhelyeit. Bemutatta a régészeti leleteket befogadó múzeumok a Tokaji Múzeum és 1985-2013 között a miskolci Herman Ottó Múzeum történetét is.
A régészeti leletek gyűjtése már a két világháború közötti időszakban megkezdődött Tokajban, a leleteket a Polgári Iskola tanárai gyűjtötték. Sajnos ez a gyűjtemény a II. világháború során nagyrészt elkallódott, de gyűjtőmunka új fejezetet vett, amikor 1944-ben idekerül Pap Miklós tanár iskolaigazgatónak. Pap Miklós nagy lendülettel vetette bele magát Tokaj múltjának kutatásába, illetve az ehhez kapcsolódó régészeti és történeti anyag gyűjtésébe. Rögtön idekerülésekor létrehozza az országban az első (!) honismereti szakkört és diákjaival szisztematikusan kezdte el gyűjteni Tokaj régészeti, történeti és néprajzi kincseit. Az első régészeti-történeti kiállításra az 1848-as szabadságharc centenáriumán, 1948-ban kerül sor. De az anyag hamarosan akkorára duzzad, hogy 1962-ben Pap Miklós meg tudja alakítani hivatalosan is a Tokaji Múzeumot, mely először templommúzeumként, majd pincemúzeumként működött, végül pedig Tokaj legszebb görög-kereskedő házában, a Karácsonyi-házban kapott helyet 1985-ben. Ekkor – mivel Tokajban régészdiplomával rendelkező muzeológus nem volt – a régészeti leletanyagot beszállították a Tokaji Múzeum felettes intézményébe, a B.A.Z. Megyei Múzeumi Igazgatóság miskolci Herman Ottó Múzeumába. A régészeti anyag ekkor már több száz edénytöredéket, vas és kőtárgyat számlál, melyeket a Herman Ottó Múzeumban restauráltak is. 1985 és 2012 között az újonnan előkerülő régészeti leletek is a Herman Ottó Múzeumba kerülnek, illetve a Herman Ottó Múzeum régészei szállnak ki helyszínelni is több alkalommal a nyolcvanas, kilencvenes évek során. Végül a megyei múzeumi rendszer felbomlásával a Tokaji Múzeum 2013. január elsejével önálló területi múzeum lesz, melynek Makoldi Miklós régész szakmai irányításával újra létrejön régészeti osztálya is, sőt, a kezdeményezésére a Miskolcra 1985-ben bevitt régi leletanyag is visszakerül Tokajba. Az első régészei tervásatás 2007-ben valósult meg és azóta is zajlik, ez a tokaji Rákóczi-vár feltárása, melyet az előadás során az ásató régész, Makoldi Miklós részletesen be is mutatott. Az első megelőző feltárás pedig 2010-ben a város főterén álló egykori Aranysas-szálló részleges feltárása volt, melynek során nem csak középkori és Árpád-kori rétegek kerültek elő, hanem császárkori telep és temető, késő-rézkori település és újkőkori településmaradványok is napvilágot láttak. Azóta több, mint egy tucat kisebb-nagyobb régészeti feltárás igazolta Tokaj belvárosának, több mint öt méter vastag régészeti rétegsorát. Ezen feltárások bemutatása után a régész kitért az általa végzett környékbeli feltárások ismertetésére is, többek között bemutatva a szerencsi református templomnál, a tiszatardosi Árpád-kori templomkörüli temetőnél, illetve a tarcali Szentkereszt-dűlőben végzett ásatásokat is. A folyamatos kutatás eredményeképpen Tokaj közigazgatási területén az ismert régészeti lelőhelyek száma már meghaladja az ötvenet.
Az előadás végére tehát átfogó képet kapott a hallgatóság Tokaj és környékének régészeti lelőhelyeiről es ezek kutatástörténetéről a neolitikumtól a XVIII. századig bezárólag.

2