Történelmi egyházak – Modern társadalom

Tanulmánykötet

Szabó-Tóth Kinga

Várhelyi Krisztina

Hit és nemzet

Nagyszabású közös projektet valósított meg az Éltető Lélek Alapítvány, a Miskolci Egyetem Alkalmazott Társadalomtudományi Intézete és a beregszászi Rákóczi Főiskola. Történelmi egyházaink társadalmi szerepvállalását kérdőíves felmérések és interjúk készítése révén vizsgálták. A két éve elkezdőtött kutatás eredményeit pedig a Történelmi egyházak – modern társadalom című tanulmánykötetben tették közzé. A könyv kárpátaljai bemutatójára a napokban került sor.

Köszöntőjében Csatáry György, a Rákóczi Főiskola Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpontjának igazgatója nagyra értékelte a közös tudományos munka tényét. Emellett kiemelte, hogy történelmi egyházaink a rendszerváltás után újult erővel láttak hozzá nem csupán a hitélet újraszervezéséhez, hanem annak a sokrétű értékteremtő munkának az elvégzéséhez is, amely sokszor állami feladatokat is átvállal. Tevékenységük az egészségügy, az oktatás, a szociális munka terén ma is napi szinten tetten érhető. Várhelyi Krisztina, az Éltető Lélek Alapítvány titkára, a projekt koordinátora előadásában azt hangsúlyozta, hogy az egyházak társadalmi küldetéséről olykor még a hívek is keveset tudnak, illetve, hogy ez a tudás számos esetben nagyon is felszínes. Egyházaink missziós tevékenysége igen sokrétű: az igen népszerű kórházmissziótól kezdve az ifjúsági és cigánymisszión át a börtönmisszióig az élet számos területét felöleli. Ugyanakkor szembe kell nézni azzal a sajnálatos ténnyel, hogy a hívek száma folyamatosan csökken. Fura helyzet: az elnyomás éveiben Magyarországon többen jártak templomba, mint manapság. Az értékstruktúra megbomlása, az átrétegeződött társadalom, a bújtatott és nyílt egyházüldözés, a liberális média aknamunkája – a szerzők a vallásosság visszaszorulását főként ezekkel a jelenségekkel magyarázzák.  Darcsi Karolina, a kutatás kárpátaljai koordinátora arról szólt, hogy történelmi egyházainknak nem csupán a társadalmi élet megszervezésében van fontos szerepük. Emellett nemzetmegtartó tevékenységük is felbecsülhetetlen. Egyházi líceumaink régóta tehetséggondozó pontként működnek. Radvánszky Ferenc református lelkész, a Rákóczi Főiskola tanára az egyházak értékmegvalósítási képességéről, a mintakövetés fontosságáról, valamint az elvándorlás és az elöregedés kapcsán felmerülő problémákról beszélt. A legtöbbet szenvedett, 1949 után illegalitásba kényszerített görögkatolikus egyház fokozatos megújulásáról szólt Molnár Ferenc kutató, a Rákóczi Főiskola tanára. Az előadó az egyik legnagyobb problémának a vallási közönyösség térhódítását nevezte meg. Mankovits Tamás újságíró, a miskolci székhelyű Magyar a Magyarért Alapítvány vezetője az 1990  és 1996 között megjelent Kárpátalja című lap kapcsán megje

gyezte, hogy az – első független magyar nyelvű újságként – számos publikációt közölt történelmi egyházaink újjáéledésével, újjászervezésével kapcsolatban. Gyebnár István beregszászi magyar konzul elismerően szólt a Kárpátalján működő történelmi egyházak széleskörű tevékenységéről. Ebben példát mutatnak az anyaországiaknak, akik szívesen létesítenek testvértelepülési, -gyülekezeti kapcsolatokat velük. Ily módon egymás hite által tudnak erősebbek lenni. Jakab Eleonóra a négy évvel ezelőtt megalakult Keresztény Értelmiségiek Szövetségének tevékenységéről szólva elmondta, hogy felvállalták azoknak a beregszászi temetőben található síroknak a megmentését, amelyekben a város egykori kiemelkedő személyiségei alusszák örök álmukat. Marosi István, a főiskolai GörögKör elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy Európában változóban van az emberek vallásosságának megítélése. Tekintettel kell lennünk arra például, hogy miközben sokan elfogadják Krisztust az ő személyes megváltójuknak, az egyházak szerepét azonban nem tartják oly fontosnak.

Eszenyi Gábor
Kárpátinfó