A rendezvény az egyesületek, alapítványok működésének és szakmai, közösségi szerepvállalásuk erősítését célozta. Emellett lehetőséget kínált az ország különböző részeiből érkező civil közösségek találkozására és tapasztalatcseréjére is. A konferencián elhangzott előadások és beszélgetések öt fő témakört dolgoztak fel. A civil szervezetek többsége egyszerű keretek között, csekély erőforrásokat mozgósítva működik. De mégis szükség van stratégiai gondolkodásra, hosszabb távon ható döntések meghozatalára.  A konferencia ahhoz nyújtott segítséget, hogy szervezetek megtalálják azokat illeszkedési pontokat, amelyek segíthetik a pályázati és egyéb pénzügyi források elérését, az erőforrásaik kiegészítését, valamint az együttműködéseik építését. A stratégiai gondolkodás civil szektorban és a regionális együttműködésekben játszott szerepéről beszélt többek között Prof. Dr. Horváth Zita a Miskolci Egyetem rektora és Dr. Kecskés Péter a Miniszterelnökség főosztályvezetője (Miniszterelnökség Civil Kapcsolatok és Társadalmi Konzultáció Főosztálya. A konferencia idén különösen nagy hangsúlyt helyezett a civil szervezetek kultúrában, közművelődésben, és az értékeink hasznosításában játszott szerepére. A célunk az volt, hogy az egyesületek és alapítványok aktívan vegyenek részt a helyi és nemzeti értékeink feltárásában és hasznosításában. Kárpáti Árpád a Kárpát-medencei Népfőiskolai Hálózat megbízott vezetője az ún. „hungarikum mozgalomról’ a nemzeti és lokális értékek megtartó erejéről beszélt. Kovács István a Vasvári Nagytérségi Népfőiskoláért Alapítvány szakmai vezetője a vasi hegyhát példáin keresztül mutatta be, hogy a civil szervezetek térségi szinten is fontos gazdasági és fejlesztéspolitikai pozíciókra tehetnek szert.A digitális átállás és a mesterséges intelligencia (MI) alkalmazása a civil szervezetek számára is izgalmas, ugyanakkor új kihívásokat hoz magával. Szakos Enikő a Matthias Corvinus Collegium Tanuláskutató Intézet koordinátora nemzetközi példákon keresztül mutatta be, hogy a digitalizáció és az MI mely területeken jelenthet hasznos előrelépést az oktatásban. Gáspár József az Inven Kft vezető fejlesztője a legnépszerűbb és a civil szerveztek működésébe is viszonylag egyszerűen beépíthető MI alkalmazásokat tekintette át.   Jövőre lesz 35 éves az ENSZ Gyermekjogi Egyezménye. Ez a nemzetközi dokumentum alapozta meg a magyar gyermekvédelmi törvényt is. A konferencia résztvevői számára Dr. Benyusz Márta a Gyermekjogokért Egyesület elnöke mutatta be az egyezményt. Előadásában kiemelte, hogy lényegében a mostani felnőtt társadalom minden tagja úgy nőtt fel, hogy sérültek a jogai. E generációk felelőssége éppen az, hogy megszakítsa ezt a folyamatosságot.   A gyermeki jogok mindennapi érvényesítésről folytatott beszélgetést dr. Jásper András a Diákközéletért Alapítvány elnöke vezette. A civil szervezetek különösen a hátrányos helyzetben élő és a különös védelmet érdemló gyermekek jogainak érvényesítése terén viselnek különösen nagy felelősséget.     Az Állami Számvevőszék nem csak ellenőrzi, hanem öntesztek közreadásával, konzultációs alkalmak biztosításával segíti is a civil szervezetek átlátható és felelős gazdálkodását. Az egyesületek, alapítványok bevételeinek 47%-a, közel 55 milliárd forint a költségvetésből származik. E források felhasználását az ÁSZ korábban is ellenőrizhette. Változást az jelent, hogy nem csak ellenőrzi, hanem segíti is a szervezeteket.